Gyuris Zsolt polgármester

Gyuris Zsolt
polgármester

Zsombó nagyközség valamennyi lakója nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt, aki megtisztelt bennünket községünk iránti érdeklődésével....

Zsombói Hírmondó
2017. március - április

Korábbi számok »
Templomunk


 

 
 
Templomtorony felújítása Zsombón
 
A zsombói Kisboldogasszony templom tornyát február végén állványozni kezdték a szakemberek. Sokan tanakodtak miért kell már megint a templomot felállványozni, hiszen nem régen 2006-ban fejeződött be a templomunk külső tatarozása, festése. A több mint 80 éves templom tornyának fedése sajnos már nagyon elöregedett, már-már úgy nézett ki, mint a szita, néhol csak a „festék tartotta össze”. Igen nagy szükség mutatkozott a toronysisak fedésének felújítására. Még a múlt évben az egyházközség képviselő testülete pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Vidékfejlesztési programon belül, a civilszervezetek részére meghirdetett, örökség védelmi kategóriába. A pályázatban templomunk tornyának, pontosabban fémsisakjának felújítását jelöltük meg. A pályázat összege 2.657.863-Ft volt, amelyet teljes egészében, 100%-os támogatással meg is nyertünk. A munkálatok előkészületeit az időjárás javulásával azonnal el is kezdtük és a kivitelezés március 30-ig be is fejeződött, tehát Húsvétra már készen is lett. A torony az eredeti stílusának megfelelő ZINK lemezfedést kapott, illetve egyúttal megtörtént a tetőszerkezeti elemek, a Kereszt és a villámhárító rendszer szükség szerinti javítása is. A torony bádogozásának elkészültével kijelenthetjük, hogy templomunk felújítása az elmúlt évtizedben teljes egészében megtörtént.
 
(A toronysüveg felújításról képeket tekinthet meg a www.zsombo.hu/fejlesztesek/2010 fülekre kattintva.)
 
 
Végül szeretném megköszönni azt, hogy a pályázat megírásánál és annak beadásánál Zsombó Község Önkormányzata teljes mértékben segített. Külön köszönöm Gyuris Zsolt polgármester úrnak ez irányú támogatását és a Polgármesteri Hivatal azon dolgozóinak áldozatos munkáját, akik ebben segítettek.
 
Pancza István
egyházközség világi elnöke
 
 
-2007-ben ünnepelte egyházközségünk templomunk felszentelésének 80. évfordulóját, mely alkalomból 2007. október 21-én ünnepi szentmisén emlékeztünk meg elődeinkről és az elmúlt 80 évről! Ez alkalomból számos kiváló programon vehettünk részt a kétnapos ünnepség sorozat keretében. Többek között felszentelésre kerültek templomunk zászlói, illetve községünk jelképe ünnepi díszbe öltözött kívülröl is, hiszen erre az ünnepre készült el a külső díszvilágítás is! Külön köszönet minden szervezőnek és aktív közreműködőnek!
 
-2006.október 27-én befejeződött a templom épületének külső felújítása, festése, nyílászárók cseréje. Azóta, 2007 folyamán elkészültek a korszerű bejárati portálok, illetve a díszvilágítás is, illetve a Lápastavi misézőhelyen is egy új, búcsújáró hely került kialakításra! Külön köszönjük Zsombó Község Önkormányzatának a sikeres pályázatok elkészítésében nyújtott anyagi és erkölcsi támogatását! Adományaikat, hozzájárulásaikat továbbra is köszönettel fogadjuk az alábbi bankszámlaszámon: Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet 57100209-12005947, "Mária tér" közlemény feltüntetésével.

 

A templom története

A 1900-s évek elején kb. 1 kat. hold területet hagytak ki templomépítés céljára, s a lakosság hozzá is fogott a gyüjtéshez. A gyüjtött összegből 100 000 db téglát vettek. A templomépítő bizottság elkészítette a templom tervrajzát, de az 1914-ben kitört világháború az építést megakadályozta. A gyüjtés azért tovább folyt, azonban a világháború után az addig összegyüjtött pénz értéke leromlott s a gyüjtést elölről kellett kezdeni. A templomépítő bizottság elnöke ekkor Varga György községi főbíró volt, aki dicséretes buzgósággal fáradozott a templom építése érdekében. A templom alapkövét 1923. szeptember 8-án tették le, az építkezést pedig 1924-ben kezdték meg. A templom tervrajzát Farkas Antal községi mérnök készítette el román stílusban. Időközben az építési bizottság elnöke Varga György lemondott, helyette Bálint József volt községi főbírót, gazdálkodót választották meg, akinek a keze alatt folytatódtak az építkezési munkálatok. A falakat fel is építették, de a gyüjtött pénz elfogyott, a munkák félbe maradtak. A vallásalap 4000 pengővel járult hozzá az építkezéshez. Ismét gyűjtés kezdődött. A munkák folytatásával Czigler Arnold szegedi építészmérnököt bízták meg, aki az összes munkálatokat 300 millió koronáért (24 000 pengőért) vállalta el. Az építkezés olyan szépen haladt, hogy 1927. május 26-án már bokréta ünnepélyt tarthattak. Az építőanyagok fuvarozását Szegedről a hívek vállalták magukra. A templom 1927. szeptember közepére elkészült. Dr. Hanauer Á. István váci megyéspüspök 1927. szeptember 28-án bérmálás alkalmával személyesen szentelte fel nagy ünnepségek keretében és mintegy 4-5000 ember jelenlétében.

Az új templomot a boldogságos Szűz Mária születésének emlékére szentelték föl, amelynek az ünnepe szeptember 8-án Kisasszony napján van. Ezen a napon van a templom búcsú napja. A templom tiszta román stílusban épült, egyike a környék legszebb templomainak. Nagyságra nézve a kistemplomtanyai (bordányi) után következik. Hajójának hossza a kórus alatti belső faltól a szentély rácsozatáig 16 méter, szélessége 8,60 méter, a kórus hossza 8,60 méter, szélessége 3 méter. A szentély hossza 4,30 m, szélessége 7,30 m, összesen 191 m2. Egy négyzetméterre 3 férőhelyet számítva, a templom befogadó képessége 573 fő. A templomban 20 pad van, 100 ülőhellyel. A templom hossza a toronnyal együtt külméretben 25 m, szélessége 9,80 m, a torony magassága 25 m, területe 1535 négyszögöl. Építéséhez összesen 138 000 db téglát használtak fel.

Az építés 34 590 pengőbe került, melyből a templomépítő bizottság hosszú évek során 20000 pengőt gyűjtött össze közadakozásból. Ebbe beletartozik a Vallásalap 4000 pengős hozzájárulása, a község 1400 pengős, Csongrád vármegye 500 pengős, s Szeged város 300 pengős adománya. A hiányzó 14 590 pengőt a községi takarékpénztárból vették kölcsön, abban a reményben, hogy az évenként gyűjtött önkéntes gabonaadományokból nemcsak a kamatokat, de a tőkét is törleszteni tudják. A gabonaárak zuhanása miatt a Bizottság törleszteni nem tudott, éppen csak a kamatokat bírta nagy nehezen kiegyenlíteni, 14 000 pengős tartozás maradt fenn, melyet az 1934-ben alakult egyházközség magára vállalt. Ezt a község, mint kegyúr, a Belügyminiszter rendeletére, a községi háztartás terhére vállalta át. A lelkészség területén a hitélet erősen fellendült. Ennek egyik fokmérője, hogy a hívek közül évente hányan járulnak szentáldozáshoz. Erre vonatkozóan egy adat: 1928-ben az egész tanya területén csak 10 500-an járultak szentáldozáshoz. Ugyanekkor a belterületen 24 402 volt az áldozások száma. 1933-ban, amikor már Forráskúton is volt lelkészség, belterületen 35 650, Kistemplomtanyán 17 500, Forráskúton pedig 14 083 volt az áldozások száma.

A közelmúlt felújításai:

A tető cseréje a 90-es években készült el. Ezután a teljes épület bádogozását felújítottuk, megszüntetve a sorozatos beázási problémákat, s egyben ezzel lehetőséget biztosítva a teljes belső rekonstrukciónak. A templom belső villamosítását 2001-ben a Magyar Köztársaság Kormánya támogatásával és a hívek nagylelkű adományaiból korszerűsítettük. Ekkor készült el a belső festés és restaurálás is. A külső homlokzat tatarozása 2006. év harmadik negyedévben befejeződött. Ezzel egy időben cseréltük ki az elavult ablakokat is, korszerű hőszigeteltre.

Felhasznált irodalom: Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története c. könyve nyomán. Lásd még: http://www.szeged-csanad.egyhazmegye.hu/zsombo.htm

Videók
Dokumentumok
Fejlesztések
Szavazás
Partnerek
Felugró ablak